Rólunk

Szent Mihály-hegyi templom

A madártávlatból is jól látható Szent Mihály-hegyen épült a lemhényiek és az almásiak közös temploma, a vidék legépebben megmaradt, legszebb barokk épületegyüttese Szent Mihály főangyal tiszteletére, melynek búcsúünnepe szeptember 29-én van. A szájhagyomány őrzi egy ősi templomnak az emlékét, amely nagyon régi lévén összeomlott és újat kellett építeni helyette. Az ősi templom építésének idejét pontosan nem lehet megállapítani. A késő gótika koráról árulkodnak a gótikus esővetőkkel fedett támpillérek és az alapzat faragott párkánya. Eszerint legkésőbb a 15. század végére tehető a gótikus templom építése. A diadalíven látható latin nyelvű felirat: „Olim erat scriptum 1510” csak a templomújítás dátuma lehet. Ez idő tájt építették a templomot övező várfalat is, mely a szentléleki, esztelneki várfallal rokonítható. A barokk templom az 1777-es átépítés során nyerte el ma látható formáját. A Szent Mihály templom építéséről legenda is van, ugyanis a két falu között egyezség született, hogy két kutyát elcserélnek és amikor egy vasat megkondítanak, akkor a kutyákat elindítják a falukból és ahol a két kutya találkozik oda fogják építeni a templomot. De a mondák szerint az almásiak egy kicsit ravaszok voltak és megverték a lemhényiek kutyáját, így nem tudott szaladni. A két kutya Almás közelében találkozott és oda is építették fel a templomot, ezért van Almáshoz közelebb. Háromszék Vármegye Emlékkönyve szerint 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem idején a templomvárat megerősítették. A templom várfalának és a védőtornyainak építési ideje a 17. századra tehető, a kaputorony viszont a 16. században készülhetett. 1777-ben húzták fel az addig egyszerű, háromszögben záródó, nyugati oromfal helyére a hullámos csigavonal vezetésű szoborfülkés oromfalat. A templomvárba a keleti oldalon álló kaputornyon keresztül lehet bejutni, amely egyben harangtoronyként is szolgált. Az egyhajós, torony nélküli templom ovális, magas várfallal övezett udvar közepén áll. A védőfalat támpillérek erősítik, amelyeket feltehetően később építettek a várhoz. Északi és déli oldalán egy-egy félkör alakú, többszintes torony áll. Az övpárkány alatt a keleti és nyugati oldalon ellipszis alakú stukkódísszel közrefogott 1907-es évszám olvasható, amely valószínűleg a torony utolsó nagyobb javítását jelzi. A templomot csak jelentősebb egyházi események, templombúcsú és temetések idején használják. Egykoron ugyanis Lemhény és Kézdialmás közös temploma volt, de mert viszonylag távol esik a településektől, mindkét gyülekezet, később, lent a faluban külön templomot épített magának. A festői képet mutató templomot ősi temető övezi régi, kőből faragott sírkövekkel.

Diadalív

A védőfallal körülvett templom elődje egy román stílusú épület lehetett, melyet aztán, a háromszéki késő gótika stílusában, a 15. század elején (ezt jelölheti a diadalíven levő 1510-es évszám), majd 1777-ben barokk stílusban átalakítottak. A felújítás során előkerült a két angyal hangszeréből hirdetett üzenet: Surgite mortui- Ébredjetek, keljetek halottak, Venite adjudicio – Gyertek az ítéletre.

Főoltár

A főoltár képét a századfordulón kicserélték, és a mai napig Szentkereszty Stephanie bárónő által Guido Reni olasz festő munkája alapján 1899-ben készített Szent Mihály arkangyal c. festménye díszíti. A festményt a bárónő 1899-ben festette és adományozta mint főoltárképet a lemhényi Szent Mihály-hegyi templomnak. Mérete: 208x103 cm, keretének mérete kb. 12 cm. A festmény hátán lévő aláírás: „Az Úr dicsőségére festette a Lemhényi templomnak Guido Reni után Báró Szentkereszty Stephanie 1899”. Guido Reni (1575-1642) után másolta a bárónő. Szárnyas lovasként, harci öltözetben , fényes fegyverzetben jelenik meg a főangyal. Jobb kezében jelképe, a hatalmas és fényes kardja, mellyel legyőz minden gonoszt. Bal lábával a gonoszt megtestesítő Lucifer fejére lép, akit letaszít az égből, így juttatva a pokolba őt. Guido Reni eredeti, hatalmas méretű festménye (293x202 cm) a római Kapucinusok templomában található. Továbbá a Fájdalmas Szűzanya és Keresztelő Szent János a Jordánban Megkeresztelt Jézust láthatjuk.

Mellékoltárok

Kopt stílusú mellékoltárai Jézus és Mária szíve és tiszteletére emeltettek.

Orgona és orgonakarzat

A nyolc regiszteres, mechanikus rendszerű orgona Angster József és Fia hangszergyárában készült 1899-ben Pécsett, 2021-ben teljesen megújult a székelyudvarhelyi Pap Zoltán orgonaépítő műhelyében. 2023. november 4-én, a templom újraszentelésekor orgonahangversenyt szolgáltatott a hangszerfelújítását végző orgonaépítő mester fia, Pap Attila orgonaművész. Orgonakarzatának előkéjén Szent Cecília stukkófigurája látható.

Régi szentelési keresztek

A felújításnak köszönhetően a régi, eredeti szentelési keresztek is „megkerültek”. A szentély jobb oldalán az első oszlopon látható az eredeti. Erről mintázták a többit.

Stukkók

A stukkódíszítésekben Szent Györgyöt, Szent Mihályt, a Szentháromságot, a szentélyben Szent Józsefet, Alexandriai Szent Katalint és a Szentháromságot ábrázoló fiókos dongaboltozatú, gazdag stukkódíszítés látható. A felújítás során előkerült nevek a támogatókat, adakozókat jelenti.

Szószék

Díszes, koronás szószékének mellvédje többek között a Kálváriát örökítette meg. A II. Vatikáni zsinat után nem használják, helyette az ambó van (ahol olvasunk).

Templomhajó

A mai templomhajó és a szentély boltozata félköríves hevederekkel tagolt, fiókos dongaboltozat. Magyarország kormányának köszönhetően új kőoltár is készült, ezt a kézdiszentléleki Bartalis Barna és Bartalis Lajos kőfaragók vitelezték ki. Az oltárba Szent Kelemen és Szent Adalbert ereklyéi kerültek bele.

Torony

A várkert szerű bejárata a templomtól külön épült harangtorony alatt nyílik, melynek hagymakupolás barokk sisakja van, a vár bejáratát védte és egy régebbi, ún. kaputorony volt. A teljes felújítás során a harangtorony újrafödése is megtörtént, a tetőzet faszerkezetének javításra szoruló részeit kicserélték, emellett rézlemezzel födték újra. 2023-ban egy időkapszula is került a toronyba.

Harangok

A torony, melynek hagymakupolás barokk sisakja van, a vár bejáratát védte és egy régebbi, ún. kaputorony volt. A torony három harangja közül a legkisebbik 1697-ből való, Rákóczi harangnak is nevezik. Ezen jelennek meg először a reneszánsz stílusváltozást jelző ornamentikák: a kantuszlevelek, olaszkoszorú. Háromszék egyik legértékesebb reneszánsz harangja. A szájhagyomány szerint „a nagy vész idején” a harangot a Feketeügy folyó egyik holtágának vizében rejtették el. Készítője a HL iniciálék szerint Lampe Heinrich brassói szász harangöntő mester, körfelirata: „REX GLORIAE JESU CHRISTE VENI CUM AETERNA IN PACE o CURA ME:LEMHENYENSYS o HL. 1697.” Míg két nagyobbik harangját beolvasztották 1849-ben, addig e kis harangnak Gábor Áron megkegyelmezett. Ezután még kellett lennie egy másik harangnak is, amelyiket 1916. augusztus 10-én rekviráltak, hiszen az 1929-ben öntettek új harangpajzson olvasható, hogy az elvitt harang helyett öntették az almási és a lemhényi hívek Kauntz Frigyes, híres nagyszebeni harangöntő mesterrel. A nagy harang több mint 980 kg nyom, így gyönyörű hangja tiszta időben betölti Kézdiszék falvait.

Bástya

A várfal északi és déli oldalán egy-egy félkör alakú, többszintes védőbástya áll. Homlokfaluk karéjos kiképzésű, s rajtuk csigavonalas voluta és szoborfülkék vannak. Az ősi templom körül nem volt várfal, annak építését a szakmabeliek a 16. század elejére (1607) teszik. A felvételünkön látható bástyát 1770-ben építtette a lemhényi Sigmond család. A legutóbbi felújítás után a „Sigmond család 1770” feliratot nem írták vissza a bástya homlokzatára. Az udvar felőli részről szabályos közönként, alacsonyan elhelyezett lőrések nyílnak, szemöldökköves fülkéjük 60x55 centiméter. Az alsó részen lévő kissé szélesebb nyílású, 5x50 centiméteres rések fordított kulcslyuk formájúak. A lőrések nagyobbrészt egyenes irányúak, de van közöttük néhány oldalirányú is.

Régi emlékek a bástyában

A régi toronyból megmaradt keresztmaradvány és a két szellőző, melyet a II. világháborúban összelövöldöztek, ugyancsak a bástyában látható.